A felhő nem zöld. Színre sem, de környezeti szempontból is erősen kérdéses. Persze informatikai értelemben említem a felhőt, amelyre némelyek úgy tekintenek, hogy az valaki más tárterülete, számítógépe messze-messze. Messze, de azért a bolygónkon.
A felhőszolgáltatások kétharmadát a világon az Amazon, a Microsoft és a Google biztosítja. A felhő használata ma mindenkinek természetes, aki mobiltelefont, e-mailt használ, tartalmat fogyaszt vagy fotókat, videókat tárol stb., ám ez olyan komplex rendszereket jelent, amelyekre környezeti szempontból is oda kell figyelni.
A nagy adatközpontok olyan nagy mennyiségű energiát igényelnek az üzemeltetéshez, hogy azok gyakran saját erőművekkel rendelkeznek, hogy a működést és a hűtést maradéktalanul el tudják látni. Nem csoda, hogy a technológiai szektor a megújuló energia legnagyobb vásárlója. Ez jobb, mintha fosszilis energiahordozókból nyernék az energiát, de ettől még sok technológiai problémát kell megoldani a működtetés során, a hűtés során nyert maradék hővel is kezdeni kell valamit és az elektronikus hulladék is jelentős.
Hogy érintik ezek a kérdések a felhasználókat? Tudatosabb használattal csökkenthető a felhőszolgáltatás ökológiai lábnyoma, azaz a Földet terhelő hatása. A kriptovalukához kötődő “bányászat” őrületes energiafogyasztásáról itt most nem esik szó.
Két évtizede egy ismerősöm azzal büszkélkedett, hogy ezernél is több olvasatlan e-mailje van. Szerencsére nem informatikával és oktatással foglalkozott. De.
Sokféle számítás található a neten, de az bizonyos, hogy a feleslegesen tárolt e-mailek rengeteg tárhelyet tartanak fenn, azaz feleslegesen fogyasztják az erőforrásokat. Ezen kívül jelentős a kéretlen e-mailek (spam) forgalma is, amelyek küldözgetése ugyancsak energiát pazarol.
Ha az e-mailek karbonlábnyomát nézzük, akkor egy átlagos elektronikus levél elküldése 4 g CO2 egyenértéknek felel meg. Persze vannak vaskosabb e-mailek is és nem mindegy, hogy az eszközünk (telefon, laptop stb.) mennyire harapja az energiát. Ez nem sok, de tudjuk, hogy mennyire egyszerű rövid idő alatt sok e-mailt küldeni (talán feleslegesen), így a szorzás már nagyobb értékekhez vezet.
A The Good Planet szerint, ha a világon minden e-mail felhasználó kitörölne 10 e-mailt, az kb. 39 ezer tonna CO2 egyenértéket jelentene. Egy rendes e-mail forgalom esetén a napi 10 e-mail kitörlése is abszolút reális. Rengeteg számadat van és különböző összehasonlításokat is lehet készíteni, de aki érti, hogy minden kis lépés számít, azt nem kell győzködni. Címke is született erre a témára: #delete10emails.
Néhány tanács:
- Töröljük ki a szükségtelen e-maileket!
- Iratkozzunk le a felesleges hírlevelekről, listákról!
- Gondoljuk meg, hogy egy választ tényleg minden címzettnek el szeretnénk küldeni!
- Ne pakoljuk tele az emaileket felesleges grafikákkal!
- Kerüljük az egyszavas (válasz)e-maileket!
- Ne küldjünk ki a nagy fájlokat mellékletként! Sokkal jobb, ha elhelyezzük azokat egy tárhelyen és linket küldünk.
Tárhelyek
A régi vadnyugati filmekben mindig lőttek, de ritkán töltöttek a jó fiúk és a rossz fiúk egyaránt. Most már a mobiltelefonokkal mindenki fényképez és videókat készít, sokszor a beállításra, képkivágásra, fényviszonyokra stb. nem figyelnek, majd jó lesz valamelyik. Ha utólag nem töröljük ki a rosszul sikerült felvételeket vagy azokat, amelyekből x db ugyanolyan van, akkor egy idő után sok gigabájtnyi helyet foglalnak. Ha a felhővel való szinkronizálás be van kapcsolva (biztonsági szempontból jó ötlet), akkor az anyagaink a nagy adatközpontok vendégszeretetét élvezik. A gond akkor van, ha ezek között rengeteg a felesleges, szükségtelen, hibás fotó, videó, fájl. Jobb telefonokkal még nagyobb fájlok készülnek, még több helyet foglalva.
1 GB-nyi tartalom tárolása a felhőben kb. egy milliószor több energiát igényel, mintha csak a saját eszközön lenne. A Föld energiaigényéből mintegy 1%-ot az adatközpontot igényelnek és ennek is jó része a hűtéshez, a légkondicionáláshoz szükséges.
Néhány tanács:
- Töröljük ki a szükségtelen fotókat és videókat, így a duplikáltan vagy töbszörözötten meglevőket, a hibásakat is!
- Fényképezés előtt is gondolhatunk arra, hogy szükségünk lesz-e a felvételre.
- Vásárolhatunk több online tárhelyet, sok helyen elérhető, de inkább csak akkor, ha tényleg szükségünk van rá.
Mesterséges intelligencia
Az egyre több helyen megjelenő mesterséges intelligencia alkalmazások jelenlegi sikere abban is gyökerezik, hogy jelentősen megnőtt a számítási kapacitás, egyre több processzor, egyre több szerver dolgozik. Ez nem ingyen van.
A mesterséges intelligencia generatív modelljeinél nem csak az üzemeltetés, hanem a tanítás is irtózatos mennyiségű energiát igényel, amelynek a környezetre gyakorolt hatása is jelentős. A nagy nyelvi modellek esetén több száz milliárd paraméterrel dolgoznak és a tanítási folyamat több száz tonnás CO2 egyenértéket jelent karbonlábnyom tekintetében.
Egy ChatGPT keresés önmagában százszor annyi energiát igényel, mint egy Google keresés. A képgenerálás ezen is túltesz, mert egy kép készítése annyi energiát emészt fel, amennyit egy átlagos hűtőszekrény fogyaszt 5-30 perc alatt vagy éppen annyit, ami elég egy telefon feltöltéséhez. Egyre több érdekes kutatásról lehet olvasni e témában.
Bizonyára sokat fog fejlődni még a technológia, optimalizálják a tartalomgenerálást, de azért nem baj, ha akkor és annyit használjuk a generatív MI-t, amennyire ténylegesen szükségünk van. A túl sok MI-generált kép már annyira ellep mindent, hogy nem biztos, hogy nem lesz túl sok, mint annak idején a clipartok.
A nagy informatikai cégek fogadkoznak és kísérleteznek, vízalatti adatközpont is van és a Holdra is terveznek ilyet. Azért rajtunk is múlik.
