A tanári prezentáció egy utazás egy átgondolt és jól felépített gondolatmenet mentén. Hiába készíti el a prezentációt a mesterséges intelligencia vagy egy másik tanár, ha a gondolatmenet nem a tanár fejében épül fel és kapcsolódik össze a tantárgyi célokkal.
Miért van szükség tanári (most így fogom hívni a pedagógusokat) előadásokra? Iskolai alkalmazásról írok, nem üzleti bemutatókról.
Tudjuk, hogy
- vannak tankönyvek, amelyekben minden szükséges információ szerepel (papíron és elektronikusan, de ez még nem mindig különbözik nagyon);
- a frontális órák hatékonysága alacsony, a tanulók figyelme nagyon illékony a csökkent aktivitás mellett (és igen, régen is így volt);
- minden tudás fent van az interneten (mondhatná a felületes szemlélő);
- a mesterséges intelligencia már mindent el tud magyarázni bárkinek (mondhatná a felületes szemlélő, de ez nem teljesen van így).
De azt is tudjuk, hogy
- a tankönyvek nem minden esetben elég jók, nem elég korszerűek, esetleg nem elegendően szemléletesek, nem igazán vizuálisak vagy nem tartalmaznak mindent;
- a frontális magyarázat is működhet, ha időben limitált és ismerjük a tanulóinkat, figyelünk azokra, akiknek magyarázunk;
- a világhálón valóban sok információ és tudás is van, de a minőségi tartalomhoz nehéz hozzájutni és olyan mértékű butaságtengerben van, hogy révkalauz nélkül nem érdemes próbálkozni;
- a mesterséges intelligencia képes magyarázatokat, példákat generálni, de kérdés, hogy tud-e mindenki jól promptolni (nem tud), órán nem annyira életszerű, valamint az MI még kevéssé differenciál és (most még) nem veszi a tanulók jeleit, nem ismeri előéletüket, aktuális érzelmi állapotukat, szociális viszonyaikat stb. (És a stb. után valóban volna még mit írni, de most nem ez a téma.)
Tanári prezentációkra, jó magyarázatokra szükség van, főleg, hogy ha vizuálisan erősebb és szemléletesebb, mint a tankönyv. A prezentáció (mint tartalom) és a hozzá tartozó tanári előadás, magyarázat csak együtt értelmes egész! Külön egyik sem teljes. A prezentációt oda lehet adni bárkinek, de ha nem hallotta, nem látta a magyarázatot, akkor az olyan, mint egy filmet követni a hang alapján kép nélkül. Természetesen vannak tantárgyi eltérések abban, hogy milyen prezentáció, mikor indokolt.
Ellenjavallatok
- A prezentáció nem egyenlő a tananyaggal. A tananyag megértését szolgálja, de ha tele van írva szöveggel és egy előadó azt adja ki tananyag gyanánt, akkor az kellemetlen. (Felsőoktatásban vagy képzéseken azért előfordul.)
- Ha a tanár azt mondja el pusztán, ami a prezentációban van (urambocsá felolvassa), akkor az nem lesz igazán hasznos. Az előadóra sem vet jó fényt.
- Olykor olyat is látni, hogy az előadó saját magának magyarázza azt, ami a prezentációban látható és szinte látjuk, ahogy ő egyre inkább megérti az anyagot (vagyis a vonat ott hagyta az utasokat a peronon).
- Sajnos olyan is előfordul, hogy a tanár lediktálja a szöveget, ami ki van írva a prezentációban (igen, még 2025-ben is van ilyen, talán mert még mindig sok tanár nem tudja, hogy ez nem jó irány).
Tartalmi szempontok
- A prezentáció tartalma legyen szakmailag, tudományosan helytálló és kifogástalan!
- A tartalom összeállításánál szorítkozzunk a tananyagra és hivatkozzunk is rá.
- A prezentáció tartalmának felépítése vegye figyelembe a tananyagot és a tanulók egyéni képességeit is.
- Legyen a prezentáció arra a csoportra szabva, amelyiknek előadjuk! (Pl. előzetes tudás, előzmények, imert nehézségek, egyéni különbségek, csoportdinamika.)
- Figyeljünk a pontos, szabatos, a célcsoporthoz illeszkedő megfogalmazásra.
- A prezentáció tartalma, hossza legyen összhangban a rendelkezésre álló idővel, figyelembe véve a kérdéseket is.
- Ne töltsük ki az egész tanórát prezentációval! A legjobb előadó sem hatékony egy ilyen helyzetben.
- Annyi szöveg szerepeljen a prezentációban, amennyi a megértéshez szükséges. Teljes mondatok ritkán szükségesek.
- A kép és a szöveg nem jelent eltérést a tankönyvektől, használjunk videót és animációt is, ha indokolt.
- Használjunk bátran ábrákat és elmetérképeket!
- Az idézetekkel bánjunk csínján! Jobb a semennyi, mint a több.
- Használjunk forrásmegjelölést, hivatkozásokat és linkeket azok számára, akik elmélyednének a tartalomban. (Pl. a Genially támogatja a felugró ablakokba tett információkat és a tooltipeket.)
- A szöveg lehet szellemes, de ne öncélúan, hogy ne veszítsük el a fókuszt.
- A szöveg legyen kifogástalan nyelvi szempontból.
Formai szempontok
A prezentációnak legyen címe, szerepeljen a szerző neve és záróeleme is, ahol fontos információkat, elérhetőséget lehet közölni. Ha egy sorozat része a prezentáció, akkor erre is lehet hivatkozni.- Vizuális szempontból legyen a prezentáció letisztult, ne használjunk sok színt és keressünk összeillő színeket (erre valók a hozzáértők által készített sablonok Powerpointban vagy pl. Canvában). Ne használjunk óráról órára más látványtervre épülő prezentációt.
- Lehetőleg ne használjunk kettőnél több betűtípust és azok is legyenek jól olvashatóak.
- A betűméret legyen akkora, hogy tegye lehetővé az olvasást az egész teremben!
- Ne hagyjunk feleslegesen üres területeket a prezentációban, inkább növeljük meg a lényeges elemek láthatóságát!
- Ha YouTube-videót illesztünk be, akkor használjuk a bemutató során a YouTube Premium szolgáltatást, mert a hirdetések nem valók oktatási intézménybe.
- Tartsuk tiszteletben a szerzői jogokat! Használjunk saját illusztrációt vagy biztosan ingyenesen használható képeket, videókat stb. Ilyenek pl. a világosan dokumentált Creative Commons tartalmak, a Wikimedia Commons vagy használhatunk saját magunk által generált MI-alapú képet, videót, hangot stb.
- Ha mégis elkerülhetetlen, hogy olyan illusztrációt használjunk, amit nem tudunk másként reprodukálni, akkor hivatkozzunk rá alaposan (szerző, kiadvány, oldalszám stb.)
- A prezentációt meg kell osztani a tanulókkal, hogy később használhassák azt. PDF formátum vagy online forma javasolt. (PPTX-et soha ne osszunk meg.)
A tanári prezentáció készítése egy olyan út, amelyet nem érdemes megspórolni, mert az egyben a felkészülés, az érlelés, a finomítás folyamata.
