A térképek igazi kincsek, infografikák a javából tele történettel, érdekességekkel és kicsit sincsenek csak a földrajzhoz vagy a történelemhez láncolva, bármely tudományterületen előkerülhetnek. Sokan tudnak térképet olvasni? Nem. Fontos lenne, ha mindenki értené és megtanulná használni a térképeket? Igen.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép?
(Radnóti Miklós)
A tematikus térképek és virtuális utazások területén a Google Föld nagyágyú, ám az is igaz, hogy elég sok memóriát kér a számítógéptől, régebbi gépeken lassú lehet. A Genially sokféle térképes sablont ad, kiváló interaktív térképeket lehet készíteni, de azok kartográfiai szempontból nem pontosak és a szerkesztéshez az alkalmazás ismerete szükséges.
A StoryMapJS egy ingyenes és egyszerű megoldás, a Northwestern University Knight Lab által készített alkalmazások közül az egyik.
Az eszköz segítségével több földrajzi helyet vehetünk fel egymás után és azokat tartalommal feltöltve egy virtuális utazást készíthetünk, amely lehet irodalmi vonatkozású, történelmi helyszínek sora, tudománytörténeti séta, kitalált történet állomásainak ismertetője stb.
A villámgyors Google-os belépés után rögtön kezdhetjük a szerkesztést vagy dolgozhatunk korábbi “sétáinkkal”.
A StoryMapJS eszközzel készülő útvonalhoz az alábbi tartalmi elemekre van szükség:
- Címlaphoz
- Útvonal címe
- Leírás (tartalmazhat linket is)
- Borítókép
- hivatkozás a forrásra
- képaláírás
- Az állomásokhoz
- Az állomás címe (lásd a kék keretben)
- Leírás, amely pár mondat is lehet és jó, ha linket is tartalmaz (kék keret)
- A hely neve a térképen kikeresve, eredménye egy piros jelölő (piros keret)
- Borítókép (lásd a zöld keretben)
- elérési útvonal (link vagy feltöltés a gépünkről)
- hivatkozás a forrásra (a szerző neve, honnan van)
- képaláírás (mit látunk a képen, ha releváns)
Fontos, hogy a képek legyen jogtiszták, azaz használjunk saját képet vagy keressünk szabadon használhatót (Creative Commons), esetleg generáljunk.
Egy állomás előnézete így néz ki.
A beállításoknál (Options) kiválaszthatjuk, hogy melyik térképszolgáltató adatait használjuk (Map Type). Ez azért fontos, mert nem mindegyik ingyenes. Ilyen esetekben is ráteszi a pontot a térképre, de a környezet nem jelenik meg. Az alábbi képen az OpenStreetMap térképei vannak kiválasztva, ez igyenes.
A szerkesztési munka végezhető egyénileg is, de az iskolai feladatoknál érdemes egy útvonalat felosztani és egy tanulócsoporttal közösen felépíteni. A szerkesztés végén a Share gomb segítségével megkaphatjuk a megosztási linket vagy akár a kódot a beágyazáshoz.
A StoryMapJS előnye, hogy egyszerű a használata, de a szerkesztési folyamat során a tantárgyi ismeretek bővítése, gyakorlása mellett, szövegírás, képkeresés (szerzői jog) és a térképen való keresés is ott van a palettán.
Végül egy példa egy StoryMapJS útvonalra, amely Albert Einstein életének fontosabb állomásait mutatja be.